Bár a kreatív fotózás alatt szemerkélni kezdett az eső, ez nem szegte kedvünket és Orfűre indultunk, „Hátha ott nem esik!” és ez be is jött. Estére remek fények között fotózhattunk az orfűi tó partján,gyönyörű volt, ahogyan a lemenő nap fénye megfestette a felhőket. Dóri saját készítésű, varrott csokrát a húga, Anna kapta el, így a csokor családban maradt és nem kellett megválni tőle. A szertartás sem volt mindennapi. A református lelkész és a katolikus pap különleges hangulatot kölcsönöztek az egésznek és megmutatták, hogy a különböző felekezeti hovatartozásnak nem kell gátnak lennie ha két ember össze akarja kötni az életét Isten előtt. …
1030 képből válogattam ki azt a kétszázat ami ide a BLOG-ra most felkerült. Nem elírás, még így is vérzett a szívem néhány képért, de túlzásba sem akartam vinni. Gyönyörű napunk, volt, ami jó alapot szolgáltatott ahhoz, hogy Ági és Bandi nagy napja tényleg emlékezetes és gyönyörű legyen. Úgy volt tökéletes minden, ahogy volt. A szertartások meghatóak voltak, bizony a templomban még én is elmorzsoltam egy-egy könnycseppet. De nem azért gyűltünk össze, hogy sírjunk, hanem azért, hogy ünnepeljünk. A lagziban a talp alá valót a GandB zenekar szolgáltatta, akik elképesztő hangulatot varázsoltak a paksi Erzsébet Nagy Szálloda nagytermébe, a násznép pedig …
Végre elég volt a rizs. Persze nem ez volt Melcsi és Dani nagy napjának egyetlen pozitívuma, de részben azért hozzájárult ahhoz, hogy minden flottul menjen és egy gyönyörű ünnepet fotózhassak, hatalmas bulival megkoronázva azt az augusztusi szombatot. Amikor először megláttuk a Bélavári Zita által tervezett menyasszonyi ruhát az ajtóra akasztva, nagyon megörültünk, Melcsi pedig nem okozott csalódást, lélegzetelállítóan festett benne. Könnyekig meghatott násznép és örömszülők, tizenhat tonna rizs (aminek tetemes része az én cipőmben kötött ki) után pedig hatalmasat buliztunk a video-disco.hu jóvoltából. Melcsi, Dani: Annyi boldog, szerelemben, együtt eltöltött évet kívánok nektek, ahány szem rizst szórtak rátok a vendégeitek! …
Már többször írtam arról, hogy mennyire más olyan embereket fotózni, akiket közelebbről is ismerek, de még ettől is sokban különbözik, ha olyanokat fotózhatok akik még közelebb állnak hozzám, mondhatni családtagok. Gréti és Ahmi kapcsolatát majdnem a kezdetektől figyelemmel kísérhettem és pont ezért még nagyobb örömmel töltött el, hogy én örökíthettem meg a nagy napjukat. Büszke voltam rájuk és jó érzés volt ott állni a templomban az oltárnál és Őket fényképezni, amint egymás ujjára húzzák a gyűrűt és kimondják azokat a szavakat, amik talán a legjobban szemléltetik, hogy miért szeretek esküvőket fotózni. A kreatív sorozat egyébként a festői szépségű horvátországi Pulában …
