Az iThink.hu megbízásából teljesítettem ma szolgálatot az Európa Kulturális Fővárosa program fő évének megnyitóján, mint fotós. Újságíró és tudósító kollégáimmal 15:00-kor találkoztam a Széchenyi téren. Egy gyors egyeztetés, és a fotós állványom csomagtartóba süllyesztése után indultunk a Palatinus Hotel Bartók termébe. Az állvány elsüllyesztése, mint később kiderült, súlyos hiba volt, bár valószínűleg állvánnyal sem mentem volna többre.
Regisztráció után, némi átvizsgálás következett, az összes objektívemen átnéztek a biztonságiak, tekergetnem kellett, illetve képet is kellett készítenem a vázzal. Nem tudom kinek az ötlete volt ennyi sajtóst beterelni a már említett szálló, Bartók termébe, de nem jutalmaznám Nobel díjjal, mint ahogyan azt az illetőt, sem aki közvetlenül elénk, fotósok, tévések, és újságírók elé terelte a több száz papírból kivágott sisakot viselő iskolást, de erről még később szót ejtek.A terembe szinte elsőként érkeztünk, kezdtem is örülni, hogy talán képesek leszünk majd normálisan ülve dolgozni, de mivel a kollégák is rögtön előre tömörültek, követtem őket. Sorban érkeztek azok az emberek, akik valamilyen formában hozzájárultak a program lebonyolításához, legvégül Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke lépett a terembe.
Ezúton is köszönetet nyilvánítanék annak a kedves tévés kollégának, aki heves ?bazdmegolás? közepette kis híján elrántott. Ettől annyi változott, hogy az előttem állóktól én nem láttam semmit, de emberünk hamarosan visszatért és őket is elküldte a jó francba, amitől rögtön nem lógott bele senki a képbe. Nem ismerem az illetőt, de illemből csillagos egyesre vizsgázott, osztályismétlésre javaslom. Lehetőleg az általános iskola első osztályát ismételgesse ameddig nem tanul meg normálisan viselkedni.
A sajtótájékoztató ezt a kis incidenst leszámítva rendben zajlott, igyekeztem rutinosabb kollégáim példáját követve készíteni a képeket, szerencsére a terem egészen jól meg volt világítva. A beszédek egészen korrektek voltak, még az én szélsőségesnek mondott politikai nézeteimnek, és értékrendemnek is megfeleltek, hellyel-közzel, bár arról nem esett szó, hogy mekkora lebőgés is valójában ez az egész EKF projekt.
A beszédeket tartók igyekeztek nem erőltetni az aktuálpolitikai dolgokat, érdekes volt, hogy az Európai Unió részéről nem jelent meg senki, és amikor ezt valaki szóvá tette a válasz az volt, hogy az EU kulturális minisztere itt ül közöttünk, mert az Európai Unió mi magunk vagyunk. Arra a kérdésre, hogy a testvér-kúltúrfővárost, Essent, miért tisztelte meg mégis valaki az EU részéről, már sajnos nem érkezett válasz, elfogyott az idő.
A sajtótájékoztató után még hagytak egy kis időt a sajtó munkatársainak, hogy fogyasszanak az eseményt vendégül látó szálloda konyhájának remek ételeiből, italaiból majd egy mélygarázson keresztül a Széchenyi tér északi oldala felé tereltek bennünket, ám itt végül nem engedtek be a rendezők.
Ismét megcsodáltuk a mélygarázst, aztán rövid huza-vona után beengedtek bennünket a térre, a kivetítők és a ?színpad? közé. A probléma csak az volt, hogy nem igazán fértünk, el ráadásul a műsorban aktívan részt vevő iskolásokat közvetlenül elénk vezényelték, így akinek nem jutott hely az emelvényen az hozzám hasonlóan ?jó? képeket készíthetett, egy-egy papírból kivágott római sisak sziluettjével a kép valamely részén. ?Fotózd a tömeget is? kaptam az utasítást, aha, köszi, tényleg. A mögöttem lévő emelvény mögött, egy kivetítő is helyet kapott, így esélyem sem volt képeket készíteni a tömegről.
A műsor egyébként felettébb színvonalasra sikerült, bár tény, hogy a sajtósokkal jól kibabráltak a szervezők, azt sem értettem, hogy Bajnai Gordon, és Páva Zsolt mögé miért kellett egy reflektor. Biztosan azért, hogy mi ne lássunk belőlük semmit. Személyes véleményem szerint, egy két apró és nem annyira apró bakitól eltekintve sikerült egészen korrektül megszervezni ezt az egészet, bár tény, hogy sokkal színvonalasabb is lehetett volna, főleg, ha nem egy félkész tér ad otthont az eseménynek.
